Névnap és dátum script


JELENLEGI HOLDFÁZIS














Az egyházközség története

Nevét lakóinak szolgáltatással egybekötött foglalkozásáról kapta, s első említésekor 1181-ben már voltak lakói. Kis- és Nagyszekeres sorsa igen szorosan összefonódott egymással, s területés részben a birtokosairól elnevezett hat hasonló nevű falu alakult ki.

"Temploma a XV. században épült téglából. Egyetlen hajója a három oldal zárású szentéllyel ugyanazon szélességgel bír; az előbbinek régi főkapuja be van falazva és fölötte új kerek ablak látható; déli mellékkapuja igen egyszerű. E templom alatt volt a Rozyályi Kunok sírboltja, mint ezt a déli kapuzat fölött levő Kun László címere is igazolja. Belül a templom falán egy művészileg készült epitáfiuma függött egykor valamelyik Kunnak; de mostmár ennek csak darabjai hányódnak-vetődnek egyik födeles templomszék tetején. Állítólag a székek alatt egy "Apaffy Emerencia " névvel jelölt síremlék is léteznék a padozat földjébe temetve. A sírboltban többször jártak kegyetlen kutatók. - A templom előtt inkább harangláb, mint toronyban függ egy harang. Egykor kath. egyház volt. A reformáció első iránya már 1545-ben el volt benne terjedve, de 1570 körül a kálvini irány lett uralkodóvá. Jelenleg úgy maga az egyház, mint tagjai nagyon szegények s hogy fennállhasson, az egyházkerület által többször részesíttetett államsegélyben."

 

       

 A katolikus összeírás idején, 1696-ban református a templom. Majd az 1809. évi jelentésben írja Gáti Lázár prédikátora: "Kő templom, építtette néhai Kun László, amint a frontispitiumán levő kőtáblának kezdő soreiban ezen szók bizonyítják: Spectabilis ac Magnificus D. Ladislaus Kun - de építésének esztendeje bizonytalan. -

    

Egy nem igen régi fatorony, egy benne levő mintegy harmadfél mázsás haranggal, melyet Kun István öntetett az 1646-ik esztendőben, amint a circumferentiáján levő írás bizonyítja. - A parokiális telek is Kun adomány." A szentély délkeleti ablakában még megvan az eredeti, késő gótikus kőrács. A kétlépcsős támpillérek megújítottaknak látszanak. a déli falon farkasfogas címeres, feliratos, késő reneszánsz kőtábla látható. a címert koszorú és barokkos levéldísz fogja közre. A 7,5 X 15 méteres belső térben egyszerű berendezés van. a mennyezet már sík, vakolt, a tér nyugati végében fakarzat áll, menynek mellvédjét pilaszterekkel öt mezőre osztották, s azok közepén rokokó jellegű kartusok vannak. A szószék sokszögű kosarán esztergályozott oszloppár tartja meg a dúsan áttört díszű szószékkoronát. A hatos pad hullámos baldacsinját vékony oszloppár támasztja meg, és mellvédje kihasasodik. A késő gótikus, részben átépített templom műemlék és jelenleg felújítás alatt áll. (1991-ben)

    

A templom közelében az utca mellett áll a zömök arányú, de kisméretű, deszkaburkolatú, fazsindelyes harangtorony.

  

Hagyományos fakötéssel és facsapokkal készült nagy keresztmetszetű gerendákból a faváza. az egész torony négy oszlopon nyugszik. Harangtartó gerendáján "K. 1899 Ápril 13 Berki Ferencz GÁ. E.F.L." felirat áll. A torony műemlék jellegű. A 200 kg-os harangot Wierd György öntötte 1646-ban Eperjesen. - Fényes Elek szerint 284 református és 14 más, az 1911-13. évi névtárak szerint 445 református és 135 más vallású lakója volt.

(Forrás: Várady József: Tiszántúl református templomai II. p.690-691.; Debrecen, 1991. Alföldi Nyomda)




Honlapkészítés